A megállapodás csúcspontja azon elmúlt éveknek, melyért a nemzetek hatalmas erőfeszítéseket tettek különféle közösségek és szervezetek munkáján keresztül, akik a klímaváltozás ellen küzdöttek.
A kevés résztvevős kiotói egyezmény és a koppenhágai 2009-es sikertelen konferencia után, az Európai Unió tudatosan kezdte el kiépíteni a sok résztvevőjű, fejlődő, valamint fejlett országokra is támaszkodó új koalíciót, hogy minél eredményesebb és sikeresebb lehessen a párizsi csúcstalálkozó.
A párizsi egyezmény lehetőséget biztosít befektetőknek, gazdasági szakembereknek, döntéshozóknak szerte a világban, hogy itt és most kezdjenek el a környezetre káros üzemanyagok helyett más megoldásokat találni.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azt mondta: "Ma a világ egyesült a klímaváltozás elleni harcban. Ma a világ egy mentőkötelet kap, egy utolsó esélyt arra, hogy kézbe vegye az elkövetkező generációk jövőjét. Úton vagyunk egy biztosabb világ, egy egészségesebb bolygó, igazságosabb társadalmak és jövedelmezőbb gazdaságok felé."
Bertrand van Ee, a Climate-KIC vezérigazgatója, az EU legfőbb klímainnovációs kezdeményezője így nyilatkozott: "Obama elnök azzal zárta beszédét a COP21 megnyitóján, hogy 'Kezdjünk el dolgozni'. Szeretnék visszaemlékezni ezekre a szavakra a történelmi párizsi egyezményen. Az üzlet szembenéz a választással, vagy a szükségletek alkalmazkodnak a zéró széndioxid-kibocsátású jövőhöz, vagy önmaga."
"Az egyezség, ami ma Párizsban köttetett felnyitotta a vitathatatlan üzleti lehetőségek kék óceánját. Célunk, hogy két Celsius-fok alatt maradjon a globális felmelegedés, de ehhez nagy változásra, átmenetre van szükség a gazdaságban. Ez az átmenet pedig egy nagyon jövedelmező gazdasági lehetőséggel kecsegtet. Már most 5,5 milliárd dolláros piaca van az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiáknak és termékeknek. És ez még csak a jéghegy csúcsa." folytatta van Ee, majd hozzátette: "Egy egyszerű ezüstgolyó nem lesz elegendő ahhoz, hogy a változás megkezdődjön. Ezüstgolyók tömkelegére lesz szükségünk ahhoz, hogy megváltoztassuk azt, ahogy élünk, ahogy fogyasztunk és ahogy üzletelünk."
A Climate-KIC már most olyan élvonalbeli innovációkat hozott létre a klímaváltozás enyhítésére létrejött technológiákhoz, mint a Cogent Heat Energy Storage Systems (CHESS), egészen az aQysta-ig, a hidro-meghajtású öntözőszivattyúig, ami megduplázza a művelhető területeket anélkül, hogy üzemanyagot vagy elektromosságot fogyasztana. A múlt évben a Climate-KIC 40 start-upja több, mint 1 millió euró finanszírozást nyert, egy vállalkozó, tado°, pedig 10 millió eurót .
Miguel Arias Cañete, európai biztos mondta: "Ez a megállapodás egy hatalmas győzelem Európa számára. De sokkal fontosabb, hogy egy hatalmas nyereség a globális közösség számára. Európa vezető azon erőfeszítésekben Párizsban, melyeknek célja egy jogilag kötelező érvényű és előremutató klímamegállapodás.
"Céljainkat elértük. Most, ígéreteinket valóra kell váltani. Európa folytatni fogja azon magatartását és szerepvállalását, hogy az alacsony széndioxid-kibocsátást megcélzó átrendeződés sikeresen megvalósuljon." mondta Cañete.
Múlt héten, egy újonnan bemutatott Climate-KIC fejlesztés rávilágított arra, hogy a legtöbb európai üzleti vezető fel van készülve olyan stratégiákkal, amik reagálnak a klímaváltozásra, de hiányoznak belőlük a innovációk. Tulajdonképpen, ezen stratégiák nem elegendőek ahhoz, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést.
A párizsi egyezmény alappillérei: elszántság, elkötelezettség, szolidaritás
A párizsi konferencián született egyezmény egy hidat képez napjaink irányelvei és a klíma-semlegesség között a 21. század végéig. Az egyezmény célja, hogy a globális kibocsátás minél hamarabb betetőzzön, felismerve azt, hogy ez a fejlődő országoknak több idejükbe fog telni és azonnali megszorításokra is szükség lesz, a lehető legjobb kutatásokkal. A párizsi konferencia előtt és után számos ország vezetett be átfogó éghajlatváltozásra reagáló akcióterveket, hogy csökkentsék a kibocsátást. Az összesen 185 nemzeti hozzájárulás nem volt elegendő ahhoz, hogy a párizsi konferencia előtt az évi hőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt tartsák a század végére. De a decemberi megállapodás segíteni fogja ezt a célt elérni. Párizsban kormányok döntöttek elszántsággal, elkötelezettséggel és szolidaritással.
Elszántság: A kormányok olyan hosszútávú célt tűztek ki, ami igyekszik az évi átlagos hőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt tartani az iparosodás előtti szintek felett, valamint féken tartani az emelkedést úgy, hogy ne legyen több 1,5 Celsius-foknál, hiszen ez jelentősen csökkentené a klímaváltozás veszélyeit.
Elkötelezettség: Hogy ezt a közös célunkat elérjük, a világ kormányainak ötévente össze kell ülniük, hogy még ambiciózusabb célokat tűzzenek ki, amiket a tudomány aktuális állása lehetővé tesz. Továbbá az átláthatóság érdekében elfogadták azt is, hogy nyilvános jelentéseket fognak átadni egymásnak, melyek által mindenki számára nyilvánvaló és látható lesz, hogy mennyire jól haladnak céljaik elérésében. Egy erős átláthatósági és megbízhatósági rendszer fogja ezt az utat ellenőrizni a hosszútávú cél eléréséig.
Szolidaritás: Az EU és más fejlődő országok továbbra is támogatni fogják a klímaváltozás elleni harcot, és mindent megtesznek azért, hogy a kibocsátást csökkentsék és a klímaváltozás hatásaira kellően reagálhassanak a fejlődő országok is. Más országokat pedig bátorítanak, hogy önkéntesen nyújtsanak ehhez hasonló segítségeket. Folytatólagosan és fokozatosan nemzetközileg segítséget fognak kapni a fejlődő országok, míg a fejlett országoknak kollektív céljuk az lesz az, hogy egészen 2025-ig évente 100 milliárd amerikai dollárt biztosítsanak az új, kollektív célért.
Ha szeretnél még többet megtudni a COP21 eredményeiről, látogass el központi honlapunkra!
