Vállalatok éghajlatvédelmi tevékenysége
Vaszkó Csaba, az éghajlatváltozás és energia program csoportvezetője a legnagyobb magyar vállalatok éghajlatvédelemmel kapcsolatos elkötelezettségének és vállalásainak eredményeit tárta fel.
A nagyvállalatok közvetett vagy közvetlen módon, de részesei a klímaváltozásnak és megkerülhetetlenek a hatékony megoldások kidolgozásában. Szerepük ebben a tekintetben 2015-ben jelentősen felértékelődött: a multinacionális vállalatok sorra jelentettek be konkrét célszámokra vonatkozó vállalásokat.
A COP21 egyedülálló alkalom volt a vállalatok számára az energetikai és környezetvédelmi kezdeményezések előmozdítására. Az első olyan klímavédelmi csúcsnak lehettünk tanúi, amin 114 nagyvállalat tett bejelentést arról, hogy tudományos módszertan alapján fogja kiszámolni az éghajlatvédelmi célszámait 2020-2030-ra vonatkozóan a saját teljesítési képességeik alapján. Ennek a módszertannak a kidolgozói között szerepel többek között a WWF, CDP (Diving Sustainable Economies) valamint az ENSZ Global Compact.
A vállaltok egyre erősödő szerepvállalása adta az ötletet a WWF Magyarország számára, hogy megvizsgálják a hazai piaci szféra helyzetét. Tavaly októberben a Denkstatt segítségével megvizsgálták a Figyelő top 200 listáján szereplő 50 legnagyobb magyar vállalat illetve az 5 legnagyobb bank és 5 legnagyobb biztosító kommunikációjában látható fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseit. Kérdések, amelyekre a kutatás választ kíván adni: Milyen módon szerepelnek éghajlatvédelemmel kapcsolatos törekvések és célkitűzések ezen cégek nyilvánosan elérhető dokumentumaiban és melyek rendelkeznek fenntarthatósági jelentéssel.
Az eredményeket három kategóriába soroltóak be
Összesen 6 vállalatnak van fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzése. Két vállalatnál van konkrét stratégiája azonban ezek rövidtávra szóltak, nem kapcsolódtak a Párizsi csúcson elfogadott elvekhez.
A barna színű jelölés a ’limitált’ kategóriába sorolt vállalatokat ábrázolja. Ezek esetében a kutatás szerint a hazai leányvállalatnál semmilyen publikusan elérhető dokumentum nem tárható fel, viszont az anyavállalatnak vannak konkrét éghajlatvédelmi célkitűzései.
Szektorális eredmények
Vaszkó Csaba hangsúlyozta, hogy a felmérés csakis a mindenki számára elérhető, a cégek publikus dokumentumai alapján készült. A csapat folytatja a kutatást és második körben a cégekkel folytatott tárgyalások eredményeiből többet tudhatunk majd meg.
Vállalatokkal való együttműködés
A WWF kiemelt célja világszerte, hogy elősegítse a cégek kibocsátás-csökkentési illetve energia-megtakarítási lehetőségeinek kidolgozását.
Több mint 7milliárd fogyasztó és 1,5 milliárd termelő van a földön. Annak ellenére, hogy a fogyasztóknak óriási szerepük van a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében, túl nagy célcsoport lenne a WWF számára. A vállalati szférában 600 befolyásos nagyvállalat van. Ez egy olyan szám, amivel már sokkal egyszerűbb dolgozni és így, a bevatkozási pontot a vállalatokra helyezni. A velük való együttműködés érdekében két eszközt dolgozott ki a WWF.
1. Science based targets - Vállalatokkal közösen, globális és regionális szinten használt online eszköz.
A vállalatok kibocsátási szintjeit és azok csökkentési lehetőségeit vizsgálja. Ennek megvalósítása egy két éves szoros együttműködéshez köti a két felet. Ez alatt az idő alatt leltár történik a kibocsátásokról illetve a kibocsátás csökkentési potenciálokról, amit egy bejelentés követ a mai konkrét éghajlatvédelmi kibocsátás csökkentési célra vonatkozóan.
2. Water Risk Filter - Vízkockázat elemző eszköz.
A német fejlesztési bank és a WWF 2012-es közös fejlesztése. Vízzel kapcsolatos kockázatokat elemez a vállalatok szempontjából valamint a vállalatok lehetséges felmerülő kockázatainak kezelését vizsgálja.
Képek
A reggeli képeiért kattints, és nézd meg Facebook oldalunkon!
