Az idei év során kilenc csoportra oszlottak a szakértőink és kilenc teljesen különböző feladaton dolgoztak közel három hónapon keresztül. Lelkesedésüknek és kitartó munkájuknak szerteágazó eredményei és hatásai vannak, melyekre méltán lehetünk büszkék. Csoportokkal az elkövetkezendő időszakban ismerkedhetsz meg honlapunkon. Az Eco-Village és a Green Classroom bemutatkozása után harmadikként, most az emWATERment projektjéről olvashatsz.
emWATERment
Berecz Diána, Clara Ivanescu, Kádár József, Papp Gergely, Simonyi Cecília
Ha Európában megkérdezünk ma egy utcai járókelőt, mit jelent a vízszegénység és mely területeket érinti, ha tudja is, hogy a fogalom az emberi használatra alkalmas víz hiányát vagy korlátozott hozzáférhetőségét jelenti egyének és közösségek számára, nagy valószínűséggel a jelenséget az úgynevezett fejlődő világ, leginkább Afrika országaihoz köti. Pedig ez nem így van. Európában, Magyarországon is megoldandó feladatot jelent az erre a hiányra adott válasz számtalan, főleg társadalmilag hátrányos helyzetű lakossággal rendelkező településrészeken. Magyarországon különösen igaz ez az alacsony társadalmi státuszú, sokszor roma lakosság életkörülményeire.
Csoportos feladatunk célja ennek a helyzetnek a feltérképezése és a lehetséges megoldások keresése az adott lakossággal, választott és/vagy meghatározó képviselőivel, az adott helyi és kisebbségi önkormányzattal, az ő életükben résztvevő szakemberekkel és elhivatott magánszemélyekkel, illetve a vízhez és tisztálkodási feltételekhez való hozzáférésüket meghatározó és befolyásoló állami és magáncégekkel párbeszédet folytatva.
A vállalásunk megvalósításához több lehetséges mintaterületet megvizsgáltunk, miközben a jelenség fennállásán túl fontos szempont volt számunkra a helyi önkormányzattal, és ha a lakosság összetétele indokolja, a kisebbségi önkormányzattal, a területen munkálkodó civil szervezetekkel és szakemberekkel való konstruktív párbeszéd kialakításának potenciálja. Végül egy dél-magyarországi város határában fekvő, meghatározóan roma lakossággal rendelkező, a város szövetétől elkülönülő szegregátumra esett a választásunk.
Amivel a helyszínen szembesültünk: a szanitáció teljes hiánya; egy kültéri kút ivóvíz-felhasználásra; mellékhelység csak és kizárólag kerti latrinaként, nem megfelelő távolságban az ivóvíz forrástól és/vagy attól a tárolás és lefolyás nem megfelelő elválasztása; egészséget is befolyásoló vízminőségi problémák; a kútból való vízhordás időigényessége és társadalmi vetületei (jellemzően nők és gyerekek hordják haza a vizet), tisztálkodási lehetőségek korlátozottsága- főleg a téli időszakban.
Ezek a feltételek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szegregátumban élők számára nem adottak a tisztálkodáshoz és ivóvízhez köthető alapvető feltételek, mely tovább konzerválja hátrányos helyzetüket. A közösség életében meghatározóan jelen levő és érdekérvényesítésre is képes helyi döntéshozókkal és szakemberekkel egyeztetve több megoldási lehetőséget vázoltunk fel.
Egy felvetődő lehetőséges megoldás:
Ideiglenes megoldás egy komplex vizesblokk konténer kihelyezése, ami tartalmazna wc-t, mosodát, zuhanyzókat. Ezt környezetbarát technológiákkal lehetne felszerelni (komposzt wc, szürke szennyvíz és esővíz használata öntözéshez), ami jelentősen kisebb vízhasználathoz vezetne, valamint elősegítené a kis-léptékű, vagy kiskerti mezőgazdaságot.
Társadalmi akadályok, amit figyelembe kellett vennünk a megoldási lehetőségek keresése közben:
- az anyagi forrás kevés, mind a helyi önkormányzat, mind a lakosság részéről;
- városi önkormányzat nehézkesen mozgósítható, a jelenség városi, össztársadalmi népszerűtlensége miatt;
- hosszú távú fenntartási költségek, állagmegőrzés és monitoring szükségletének kérdésköre;
- eddigi lakhatási bérleti adósságok megoldatlansága, mely más önkormányzati együttműködést és beavatkozást is hátráltat;
- fontos úgy kezelni a problémát, hogy közben a szegregátum meglétét hosszú távon ne konzerváljuk;
- szegregátumban élők adaptációs képessége különböző az új, akár zöld technológiák bevezetésé után, a mindennapi használat során.
A helyi lakosok adaptációs képességének növelésére és a környezet tisztaságához, vízhasználathoz kapcsolódó mindennapi élethelyzetek tudatosítására egy környezeti nevelési workshopot dolgoztunk ki, mely tervezet megvalósításáról már egyeztetések folynak a közösség életét meghatározó vezetőkkel és szakemberekkel. A konkrét foglalkozások megtartását jövő év első felére tervezzük. Így munkának továbbra is folytatjuk a terepen. Ez eredetileg is szándék volt, mivel nem pillanatnyi látványberuházást, hanem hosszú távú, fenntartható megoldást keresünk közösen az érintettekkel.
